USA III/2

JÖJJENEK EL VELEM AMERIKÁBA!

San Francisco utcáin

Autóbusszal megyünk utunk következő állomására, San Franciscóba. A sofőr egyúttal idegenvezető is. Lehet, hogy Amerika már régen tönkrement volna, ha olyan nagy lábon élne, mint mi - bizonyos vonatkozásban. Jól emlékszem, amikor az egyik IBUSZ-úton a sofőr mellett még két magyar idegenvezető is kísért bennünket és ehhez jött a külföldi iroda embere! Az első angolszászok 1820 körül jelentek meg ezen a vidéken, az első aranyásók is errefelé jöttek. Valamennyi csupa válogatott, viharedzett ember! Tengernyi megpróbáltatásnak kitéve vonszolták magukat ezek a bátor, marcona jenkik családostul! Hogy miért? Hát az aranyért, amit az America Riverben véltek megtalálni.

San Francisco a világ egyik legszebb városa. Csodálatos érzés a Sziklás-hegység vörös és sárga kősivatagja után; erdők, narancsültetvények smaragdzöldje terül szét a tájon. Később azúrkék vonal tűnik föl a láthatáron: a Csendes-óceán. Kirajzolódnak a nagyváros körvonalai, s mire felocsúdnánk, már San Francisco panorámája tárul elénk. Ez a város olyan, mint a kultúra által teremtett gyöngy a vad tengerparton. Ki hinné, vagy 130 esztendővel ezelőtt csak sátor és barakktábor volt e helyütt. Gyilkos tűzvész pusztított el itt mindent 1850-ben, de csinos kis város épült helyébe, amit viszont 1906-ban tett tönkre a földrengés és egy újabb tűzvész. A várost a világ minden részéből idesereglett kalandorok alapították, és bizonyos kozmopolita jellege mindmáig megmaradt. Megtalálod itt a japán, kínai, olasz, francia vendéglők egész sorát.

Itt is megnéztük az impozáns városházát. Az utcák ijesztően meredekek. Ha valaki megáll, és nem faroltatja a kocsiját a járdához, 15 dollár büntetést fizet.

San Francisco egyik jelképe az ún Cable Car, melyek apró villamosok, rajtuk fürtökben lógó emberek konglomerátumával. Lépés lassúsággal közlekedő járművekről van szó, melyeket a föld alatti drótkötél vontat. A viteldíj nevetségesen kevés! Meg is akarták szüntetni, de ez a városban olyan felháborodást váltott ki, hogy a honatyák sürgősen visszavonták a rendelkezést.

A kikötőben vagyunk. Veszélyes hely volt még a közelmúltban is. A matrózok kényszertoborzására igen divatos volt az ún sanghajózás: nem egy jó családból származó ifjú egyetemista ébredt fel italos kábulatából egy undorító kutter fenekén, mint a hajó újdonsült matróza.

Ámulatba ejtett bennünket a kínai és japán városrész. Vendéglők kínai kapukkal, hatalmas üzletek kínai feliratokkal, faragással, csodálatos porcelánokkal. Teaüzletek, régiségkereskedők, szép kínai lányok és titokban még ópium is kapható. Igen sok japán él a városban. Egy japán szentélyt látunk, aminő számtalan változatban megtalálható Japánban a templomok területén.

San Francisco másik jellegzetessége - amit a San Francisco utcáin című filmben mindig láthattunk emblémaként - az Aranyhíd, a Golden Gate. Ez a világ leghosszabb egynyílású függőhídja. A függőhíd súlyát felhőkarcoló magasságú pillérek hordozzák a tenger felett. Az óriási acélkötelek 1400 méter hosszúságban, 60 méter magasságban ívelik át a tengert. A hídpályán 8 nagy autó fér el egymás mellett.

Egy sétát tettem a halászkikötőben. Óriási tömeg, a tenger szaga összefolyt az árusított halak, a mindenféle ehető és számunkra ehetetlen tengeri állatok szagával, melyeket a sorjázó üzletek, bódék kínáltak az itt hömpölygő tömegnek. És a tengeren milliónyi bárka lengedez a cölöpökre épült és még romantikusabb vendéglők között. A kellemetlen illat nem kis megpróbáltatást jelentett, mégis órákon át andalogtam itt, mert e csodálatos világ mágnesként vonzott.

Az USA egyik leghíresebb egyetemén, a Berkeley-n vagyunk. 100 ezer diák lakik itt a diákvárosban. Csaknem minden fakultás képviselve van. Az atombomba kidolgozásának a fellegvára volt.

Halásztelepülést keresünk fel a tengerparton. Sajnos itt is nagyon szennyeződik a víz. A gyárak szennyvize, a dízelhajókból, a tartályhajókból tengerbe jutó kőolaj egyre jobban pusztítja az óceán állatvilágát. Az évszázadok során pedig nagyon sok kalózhajó vitorlázott errefelé áldozatára vadászva. A most oly csendes tenger sok véres történetről tudna mesélni. Megfordultak itt portugálok, spanyolok, angolok. Francis Drake, őfelsége kalóza itt ásott el egy hatpennis pénzdarabot a parton, amelyen Erzsébet királyné képe volt látható, és ezzel ünnepélyesen Anglia birtokává nyilvánította Amerika csendes-óceáni partvidékét.

Ez egy 13 km hosszú híd, mely egy szigetre és számos pillérre támaszkodik. San Franciscót Oeklanddel köti össze. A hatalmas monstrum hídon - bár két emeletes - gyalogos forgalom nincs. A földszinten a súlyos teherjárművek és a lassú autóbuszok, az emeleten pedig a gyors személygépkocsik közlekednek.