JÖJJENEK VELEM AMERIKÁBA!
Amerika második legnagyobb városa, Los Angeles
Bejártuk ezt a nagy üzletet, és szokatlan tapasztalatokkal távoztunk. Mindent lehetett kapni! Megőrültek ezek? Nem elég egyfajta vaj? Miért kell tízféle? Ha bemegyünk, mosolyognak és üdvözölnek! Mit akarnak tőlünk? Amit kiválasztunk, becsomagolják. A pénztárnál nem kell sorba állni! Távozáskor udvariasan köszönnek! Az árut, amit veszünk, akár egy héten belül is visszacserélik, és nem kérnek blokkot! Hazai tapasztalataink után az a szilárd meggyőződés alakult ki bennünk, hogy ezek, ha nem vigyáznak, tönkre fognak menni...
Minden lefóliázott: a sonka, a csirke, a sertéshús-szeletek. Libahúst ne keress, az nincsen! Állatvédő törvény tiltja a tömését. Pedig szerencsénkre szeretik a libamájat! A polcokon milliónyi konzerv és félkész-étel, a fagylaltot pedig télen-nyáron dobozokban árusítják...
Meghívást kaptunk a város néger főpolgármesterétől, és így jutottunk be az impozáns városházába, ahol a hivatalokban is körülnézhettünk.
Nagyon szép kilátás nyílik a környékre. Amíg a kilátásban gyönyörködünk, elmondom, hogy Kalifornia - melynek a fővárosában vagyunk - a farmerruha-gyártás központja is. Ebben az időben nálunk még nem volt divatban. Hatalmas áruházak vannak, ahol csak farmereket árusítanak. Külön osztályokon lehet kapni mesterségesen kirojtozott vagy foltokkal ékesített (ha úgy tetszik: csúfított), vadonatúj nadrágokat is.
Egyesek szerint csodálatosan szép az a modern szobor, mely jelzi a Kultúrcentrum bejáratát. Itt a filmstúdiók talmi csillogása hosszú időn át elnyomta a kultúrát, de ma már monumentális művelődési központja csak a New Yorkban levővel vethető össze minden vonatkozásban.
Tegyünk látogatást a Music Centerbe, a muzsika fellegvárába, majd lépjünk be a maga nemében páratlan szépségű hangverseny-terembe. Elkápráztatóak a tekintélyes üvegcsillárok, melyek ezernyi irányban vetették vissza, szórták szét a fényt, melytől csillogott az egész gigantikus helyiség...
Kalifornia csak 1848-ban, a mexikói háború után került az USÁ-hoz. A városban külön mexikói negyed, mexikói bazársor van, és a mexikói konzulátus előtt egész nap mexikói zenekar húzza a talp alá valót.
A spanyolok első településéből nem sok maradt ugyan, ezt a templomot azonban még ők építették. Itt találhatjuk a mexikói korszak azóta erősen kommercializált emlékét. Itt minden mexikói! A piac, a vendéglők, az üzletek, az éttermek, a műhelyek és a színes látványos jelenetek...
Bizony hosszú idő telt el azóta, hogy Telipe de Neve kormányzó parancsára (mindössze félszáz spanyol katona) 1781. őszén telepet létesített itt. Kalifornia kitűnő termőföldje csalogatta ide a farmerek tömegeit, és mintegy 200 esztendő alatt kinőtt Amerika második legnagyobb városa, Los Angeles...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése