Izrael V/2

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN

Haifa - Caesarea - Netanya

Haifába, az ország legnagyobb kikötőjébe érkeztünk, a 250 ezer lakosú városba, mely korát 5000 évre becsülik. Az alsóváros apró házaiban 14 ezer arab él, a felső rész újvárosában laknak a zsidók. Izrael különleges vetőmagokat exportál nagy mennyiségben, ugyanakkor azonban gabonabehozatalra szorul. Ideérkezik az Egyesült Államokból importált szállítmányok fele. Műegyeteme világhírű. A haifai hajógyár modern technikájában már az amerikaiakat is lekörözi. Az ultramodern, mindentudó, légpárnás torpedónaszádok itt épülnek, melyek világklasszisnak számítanak. 

Már messziről csillog a Bahia templom aranyozott tornya. Igen, itt van a vallás központja. Egy vallás, mely azt hirdeti, hogy feladatuk a különféle hitű, gondolkodású emberek kibékítése. Világszerte terjed e hitvallás: már 70 ezer gyülekezetet számlál.

1905-ben épült meg itt Izrael egyetlen vasútvonala, mely Damaszkuszt kötötte össze Szaúd-Arábiával. Ekkor mohamedán zarándokok tömege áramlott Haifán keresztül az országba.

Sietünk a szállásunkra, mert beállt az ünnep, és meggyújtják a menóra gyertyáit a szálló nagytermében. (Már egészen hozzászoktunk.) Imát mond a hotel igazgatója. Zsidó vallású útitársaink vele imádkoznak, mi is tisztelettel hallgatjuk. De mi is a zsidóság valójában? Vallás? Nép vagy nemzet? Ez a 4000 évvel ezelőtt kialakult közösség 3000 évvel ezelőtt alapított államot, amelyet a rómaiak 2000 évvel ezelőtt leromboltak. A lakosság pedig szétszóródott a világ minden részébe. A II. világháború előtt 16 millió zsidó élt a földön, de a végét csak 10 millió érte meg. Ma mintegy 3 és fél millió tartózkodik Izraelben... De ők mindannyian meggyújtják a menóra gyertyáit, amikor pénteken este feljön a csillag az égre...

Utunk következő állomása Caesarea, mely a római uralom fővárosa volt. Egy nagyon fontos kikötő, de a 3-4. században a kereszténység jelentős központja is.

E falakat még a keresztesek építették 800 esztendővel ezelőtt. Utóbb az egész várost erős falakkal vették körül. Itt volt Poncius Pilátus rezidenciája is, amint az ásatások során előkerült kőtömb is bebizonyítja, melyre a helytartó nevét vésték. A régi római szabadtéri színházat is helyreállították, kiváló akusztikája alkalmassá teszi, hogy itt tartsák minden évben az izraeli zene- és dalfesztivált.

Nézzük meg az ásatások során előkerült évezredes leleteket, szobrokat, kőfaragásokat! Addig azonban elmondom, hogy Caesarea az egykori kikötő ma a milliomosok városa. A mindenfelé látható pálmákkal, citrusfélékkel és eukaliptuszokkal szárították ki az egészségtelen mocsarakat. A csodás narancsligetek között bújnak meg a gazdag emberek nagyszerű, fényűző villái. Ők luxus életet élnek itt, a kellemes napfényes tengerparton - távol a város zajától. Sokféle zászló lengett már a város felett: görög, római, a keresztes vitézeké stb. I.e. 20-ban Heródes építette ki a várost, és alakíttatta ki az öbölben a forgalmas kikötőt, majd Augusztuszról nevezték el a kikötővárost. A régi világ, a római korszak nagyszerű képzőművészete maradványaiban bőségesen gyönyörködhetünk, ha megnézzük a csodálatos amfiteátrumot, a lovardát, a márványoszlopokat, a szobrokat... A IV. században itt élt a nagy keresztény történetíró, Eusébius is, akinek a Bibliában előforduló zsidó helységnevek megörökítését köszönhetjük.

A pezsgő életű, csodálatosan szép és gazdag várost a mohamedánok teljesen lerombolták, amikor a keresztesek felett aratott győzelmüket ünnepelték. Pedig ez csak a saját diadaluk hitványságát bizonyította. A római időkre, a római mérnökök nagyszerű technikai tudására emlékeztet, és azt bizonyítja az épen maradt vízvezeték-szakasz is. Mi a decemberi télben utaztunk ide, de a hőmérő higanyszála 25 fokot mutat, a selymes homokú tengerpart teljesen kihalt. Mint mondják, nyáron óriási embertömeg élvezi a meleg tengert és a verőfényes napsütést.

Ismét egy gyönyörű nyaralóhelyen, Netanyában vagyunk. Valamikori, 1928-ban létesített mezőgazdasági település itt nem hozta a várt eredményt, ezért áttértek az iparra. A gyémántcsiszoló iparra!

Izrael gyémántpiaca az ipari össztermék 5-6 százalékát adja. Az ország nyersgyémántot vásárol - hisz itt egy fikarcnyi sem terem - feldolgozza, majd óriási nyereséggel eladja. Gyémántfeldolgozásban első a világon. Vásárolhatsz itt aranyat is. Megbízható, világklasszisú üzlet, de lehet alkudni. Az óvatosság sohasem árt - mondja zsidó vezetőnk - ugyanis itt öröm, ha egyik zsidó becsaphatja a másikat... Mi a jelszó? Olcsón venni és drágán eladni - ez az üzlet.

De pillantsunk ki egy kicsit a csodás vidékre, tengerre... Hogy került ide a lányom?