2011. augusztus 13., szombat

USA II/2

JÖJJENEK VELEM AMERIKÁBA!
Függetlenségek és függőségek...




És most utazzunk el a Kontt's Berry farmra, ahol beléphetünk abba a templomba, ahol aláírták a Függetlenségi Nyilatkozatot 1776-ban!





Amíg megnézzük azt a féltve őrzött harangot, mely az angoloktól való elszakadás örömujjongását kongatta, és bepillantunk a történelmi helyiségbe, ahol azt aláírták, előadást hallunk  Elmondják, hogy a közhiedelem Amerika felfedézését Kolumbusznak tulajdonítja, aki spanyol szolgálatban 1542-ben valóban eljutott Amerikába, de nem lépett az USA földjére, sőt további útjai is a mai nyugat-indiai szigetvilágba illetve Közép- és Dél-Amerikába vittek. De Amerigo Vespucci olasz tengerész is csak Dél-Amerika területén járt, akiről a földrészt elnevezték. Az Egyesült Államok területére először spanyolok jöttek Floridába, majd franciák, hollandok és az angolok csak 1607-ben. A híres Myflower csak 1620-ban hozta az első telepeseket, majd ezután a gyarmatosítás már gyorsan haladt. Sok-sok háborúskodás után és közepette történt az elszakadás deklarálása Nagy-Britanniától és az önálló állam létrejötte.





Szerencsénk volt, mert lehetőségünk nyílt, hogy látogatást tegyünk a navaho indiánok között egy rezervátumban. A fehérek letelepedése kezdetén bőven volt szabad terület, és csak igen gyér volt a lakosság. A fehér ember cselt vetett és némi ellenszolgáltatásért hatalmas területeket vásárolt meg az indiánoktól, akiknek a legkevesebb fogalmuk sem volt arról, hogy valójában mit is jelent a föld-magántulajdon.





A fehérek mind több  és több területet igényeltek, és éppen a legjobb földekről, a leggazdagabb vidékekről szorították vissza az indiánokat. Ugyanakkor a civilizáció könyörtelenül pusztította az állatállományt, éppen azt a gazdag vadállományt, mely az indiánok megélhetését biztosította. Volt olyan nap, amikor több mint 600 bölényt is kilőttek a fehérek.






A fehérek és indiánok háborúskodását jól ismerjük, inkább arról kell szót ejtenünk, hogy miként is élnek ezek az őslakók. Az indiánok a kijelölt helyeken, rezervátumokban élik az eltompult, kilátástalan életüket. E helyen kevés a lehetőség a vadászatra, földművelésre. Többnyire népművészeti tárgyakat készítenek, az őket felkereső turistáknak bemutatják a népszokásaikat, harci táncaikat. Helyzetük valamivel rosszabb, mint a négereké, akiknek egyetemeik, szervezeteik vannak, és életmódjukban van "fejlődés". Persze az indián rezervátumban is van villany, a benzinkutaknál indián népviseletbe öltözött indiánok szolgálnak ki, az éttermekben, vendéglőkben felszolgáló indiánok ugyancsak népviseletben vannak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése