1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN
Jaffa - Tel-Aviv
Jaffába érkezünk. Jelentős számú arab lakossága az izraeli-arab ellentétek kapcsán elhagyta a várost, az ódon hangulatú régi városrészt megkapták a művészek, de korabeli atmoszféráját meg kellett tartaniuk. Hangulatos művészteleppé vált tehát a környék szép sikátorokkal, kidolgozott kovácsoltvas cégtáblákkal, kapukkal, sok-sok szép festménnyel, szobrokkal, az arany-ezüst-rézművesség remekeivel.
Tanúi lehettünk egy zsidó esküvőnek. A menyasszony talpig fehérben, a vőlegény fején pedig elegáns, kis fehér kipa.
Kitűnő panorámát nyújt a félkör alakú tengerpart, a túlsó oldalon előbukkanó nagyváros: Tel-Aviv...
És máris Tel-Avivban vagyunk, Izrael fővárosában. A tengerparti nagyváros olyan, mint egy kis Amerika. De miből kerül a legmodernebb technikára, a hihetetlen fegyverkezésre, az óriási, modern áruházakra, luxuspalotákra és a magas életszínvonalra? Mindehhez elég volna az emberek szorgalma, műveltsége, hozzáállása és a kitűnő szervezettség? Bizony szükség van az egész zsidóvilág és főként az Amerikai Egyesült Államok támogatására, ahol 6 millió zsidó él. Az egész világon folyik az adományok gyűjtése. Például 1973-ban a Zsidó alapnak több mint 3 milliárd dollár jött össze, mely 65 százalékát az USÁ-ban gyűjtötték. Az USA évente több milliárd dollár biztonsági támogatást is ad Izraelnek. Jellemző a mondás: ha egy izraeli diplomata kis kézitáskával elmegy Amerikába, hajókofferekkel jön onnan vissza.
Utunk véget ért. Tel Aviv repülőterén a rendkívül szigorú biztonsági intézkedésekre várunk hosszú sorokban.
Az óriásgép indulásra kész!
Felszállunk. A nejem szomorúan int búcsút a különleges országnak...
A repülőgépen a néhány órás utazás alatt egymást követik a gondolataim. Milyen volt Izrael? Többnyire köves, terméketlen, hegyes, sziklás vidék, de virágzó mezőgazdasági településekkel, melyek termelvényeit hajnalban szedik, reggel repülőre teszik, és délben már Párizs vagy London piacán vannak! Ahol a tehenek 9000 liter tejet adnak és komputer ellenőrzi a fejést...
Beteljesültek a gyerekkori álmok, megjelent az eddig csak a fantáziámban szereplő bibliai táj, Jézus élete, a többezer éves emberi kultúra...
És milyenek is voltak az emberek? A világ sok tájáról hazajöttek sokfélék ugyan, de valami közös bennük: óriási erőfeszítéssel és szorgalommal építik országukat!
Az élet látszólag nyugodt, de mindenütt éber (héber) katonák tartják készenlétben fegyvereiket. Milyen kár, hogy nincs béke az Olajfák hegyén, ahol pedig Shalommal köszöntik egymást az emberek, és tőlünk is így köszöntek el: Shalom! (Béke veled.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése