EGY HÉT ALBÁNIÁBAN
Vlora és Saranda
Vlora és Saranda
Vlora volt az a nyüzsgő kikötőváros, melyen áthaladtunk. Hős városnak is nevezik a viharos történelmű helyet, mert a Vlorai Kongresszus 1912-ben itt kiáltotta kis a független Albán Köztársaságot.
A Murad mecset az 1500-as években épült. A város falai között az 1939-es olasz megszállás idején 65 ezer lakos volt. 1944-ben szabadították fel a partizánok, majd szovjet tengeralattjáró támaszpont is lett, de 1961-ben minden idegent kiűztek a városból és környékéről is.
Saranda ugyancsak egy nyaralóhely és kikötőváros egy gyönyörű tengeröbölben. Szerteszét régészeti ásatások folynak. A központban, a város közepén a városházával szemben egy ókori templom egyes feltételezések szerint egy zsinagóga. Az ásatások a régmúlt feltárására, másutt pedig földgáz és egyéb ásványi kincsek utáni kutatásra irányul. A földkéreg gazdaságilag hasznosítható anyagaiban ugyan gazdag az ország, de tőke és technika kell a feltárásukra. Albánia Európától való elszigeteltségéhez nagyban hozzájárultak a területének jelentős részét borító hegyek. A tengerpartot szegélyező síkságok túlnyomó hányada sokáig megközelíthetetlen mocsárvidék volt.
Éghajlata általában mediterrán, bár a hegyekben gyakran zord a tél, nyáron pedig nagy a hőség. A várban egy kis múzeumban ízelítőt nyerhettünk arról, hogy az albánok az illírek leszármazottai, és az országban több etnikai kisebbség él. Ugyanis a Kr. e. I. századi római hódítást követően gótok, bizánci görögök és szerbek nyomultak be, majd a XIV. század végén török uralom alá került az ország. Az 1912ben elnyert függetlenségének egy időre a fasiszta Olaszország 1939-es inváziója vetett véget.
1946-ban elkeseredett polgárháború dühöngött, majd Enver Hodzsa vezetésével kommunista egypárt-rendszer alakult ki.
Már a hegyek között járva letérünk a főútvonalról, és hamarosan elérjük a Kék Szem forrást, melynek neve beszélő név: tényleg olyan, mint egy hatalmas kék szem. Számos legenda kering a forrásról, de hogy valamiféle mítikus erőt is tulajdonítanak a vizének jelzi, hogy albán vezetőnk több palacknyit is fogott belőle. Egyet mi is. Megittam. Nos, semmiféle különös kedvező hatását nem észleltem sem fizikai, sem pedig pszichikai értelemben. Illetve annyit mégis, hogy oltotta a szomjam.
Egy kis fogadóban ültünk le ebédelni és szusszanni egyet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése