Albánia II/1

 EGY HÉT ALBÁNIÁBAN

Kruje, Szkander bég városa

Észak felé haladunk a jellegzetes albán tájon, és hamarosan elérjük Szaknder bég városát, Krujét. Már messziről előtűnik a vár.

A mecset jelzi, hogy itt a város - albániasan jellegzetes házaival. 1396-ban foglalták el először a törökök a települést, és azóta a törökellenes felkelések fészkévé vált.

Itt született Szkander bég 1408-ban, majd 1443-ban tért vissza szakadár katonáival felszabadítani szülővárosát. A törökök sokszor támadták a várost, de végül is csak Szkander bég halála után 10 évvel, 1478-ban tudták elfoglalni.

A bevezető úton hatalmas tájékoztató tábla jelzi, hogy szívesen fogadnak bennünket...

A Szkander bég szálló előtti parkolóból indulunk felfedező utunkra.

A hős város, melynek neve Szkander bégével forrt össze. Itt minden a nemzeti hősről szól. A muzulmán többség jelképe a város közepén az azt uraló mecset.

Kezdődik a bazársor! Persze ma sem tudom, hogy mi az a szerkentyű, mely mellett magabiztosan állok, és invitálom utastársamat a bazárba.

A választék miatt nem panaszkodhatunk: bőséges. Minden üzletben a Szkanderbég-konyakot ajánlják, mint nemzeti italt. Csak később derült ki, hogy sokkal drágábban, mint a nagyáruházakban.

A kereskedők az árakat nemcsak lekben, de mindjárt euróban is mondják. A váltópénz a quindarka. Ottlétünkkor 1 euró 130-140 leket, 1 lek pedig kb. 2 forintot ért. Mi bankban váltottuk a pénzünket, de járják a belvárosok utcáit a pénzváltó emberek is nagy értékű bankókkal a kezükben reggeltől estig, és hasonló arányban váltják a valutát.

A bazár utolsó pavilonjai nem éppen a nyugati turisták izlése szerint épültek. Egy közös fotót készítettünk útitársnőmmel, kár, hogy az erős fényben már nem mért a fénymérőm...

Menjünk fel a várba! Már Kr. e. a IX. században építettek ide a bizánciak egy erődítményt, ami később az Arber illir királyság központja lett. A törökök 1478-ban foglalták el, de ez is csak oly módon sikerült, hogy a védőket kiéheztették. Bementünk a múzeumban, ahol a hős történetét ismerhettük meg, egy csatajelenetet láttunk. A múzeumot Enver Hodzsa építette, lánya tervezte a 80-as évek elején. Alexandrosz, Szaknder és enver Hodzsa folytonosságát is demonstrálni kívánja. Mindenütt találtunk utalást a magyarokra és Hunyadi Jánosra is.