2012. június 28., csütörtök

A baromfiak hiánybetegségeiről


„Csak bukfenceznek a csirkéim, majd lebénulnak…”
A BAROMFIAK HIÁNYBETEGSÉGEIRŐL
Lapunk előbbi számában olvashattuk, hogy az ún. hiánybetegségek milyen súlyos mozgásszervi bántalmakat okozva komolyan veszélyeztethetik a csibenevelés eredményességét sok bosszúságot és gazdasági veszteséget okozva a csibenevelő gazdáknak.
Részletesen ismertettük az angolkór fellépésének okát, a tüneteket, a gyógykezelés és megelőzés tennivalóit. Ezúttal az E-vitamin szerepéről fogunk szót ejteni.
Egyik alkalommal Birján községből kétségbeesetten keresett fel egy gazda azzal a panasszal, hogy 600 egyedes 4-5 hetes csibeállományából 40-50 csirke is súlyos idegrendszeri tüneteket mutat. Mint mondotta, a csibék „bukfenceznek”, nyakuk elcsavarodik, és már több kis állat is elhullott.
A helyszíni vizsgálat számomra is meglepő volt: a beteg állatok egy része bágyadtan gubbasztott, mások bizonytalanul mozogtak vagy éppenséggel felbuktak, nyakuk és fejük oldalt, majd hátracsavarodott és hosszas vergődéssel igyekeztek kicsavarodott testtartásukból ismét egyensúlyi helyzetet találni. Egyik-másik csirke a roham után még egy ideig a lábait mereven, görcsösen kinyújtva, kimerülten feküdt, mások azonban rövid vergődés után talpraálltak, és mintha mi sem történt volna, tovább futottak.
A kép nemcsak a furcsa látványa miatt volt megdöbbentő, de felvetette két nagyon súlyos fertőző betegség, nevezetesen a baromfipestis és a csibék fertőző agy- és gerincvelő-gyulladása gyanúját is. Ugyancsak hasonló tünetekben mutatkozik a csibék agylágyulása és a B-csoportbeli vitaminok hiányából eredő idegrendszeri betegségek stb.
A körülmények alapos vizsgálata, a boncolási lelet valamint a takarmányozás értékelése azt látszott igazolni, hogy ezúttal nem egy fertőző bántalomról, hanem egy „anyagcsere-betegségről”, a csibék agylágyulásáról van szó, amit a megavasodott takarmány magas peroxid-tartalma okozott. Feltevésemet nemcsak az eredményes gyógykezelés, de a takarmány valamint az elhullott állatok laboratóriumi vizsgálata is igazolta.
A gazda ugyanis az előbbi esztendőben süldőneveléssel is foglalkozott, és a vártnál jobban fejlődő süldőit hamarabb sikerült eladni, így nagyobb mennyiségű húsliszt megmaradt, s már jócskán megavasodott. A tulajdonos ezt az egyébként igen értékes fehérjét nem akarta kidobni, ezért a baromfiaival próbálta feletetni. A leírt kórképet, a csibék agylágyulását a megavasodott hősliszt magas peroxid-tartalma okozta tehát.
Gyógykezelésül megváltoztattuk a takarmányt, és szárított élesztőt kevertünk bele. Ismert tény, hogy a B-vitamin az idegrendszeri betegségeket kedvezően befolyásolja.
Ezek után már csak néhány csirke hullott el, újabb beteg nem jelentkezett, az állomány napról napra élénkebbé vált, az állatok étvágya javult, az idegrendszeri tünetek pedig lassacskán megszűntek.
A CSIRKÉK AGYLÁGYULÁSA (Encephalomalacia)
A betegséget először 1959-ben észlelték Magyarországon, és korábban kizárólag az E-vitamin hiányának tulajdonították a megjelenését. Csak a későbbi vizsgálatok tisztázták, hogy a betegséget nem közvetlenül az E-vitamin hiánya váltja ki, hanem az avas takarmányokban etetett hús-, halliszt stb. bomlásnak indult zsírtartalma. Ugyanis a takarmány ártalmassága és a zsírtartalom peroxid-száma között szoros összefüggés van. Az E-vitamin antioxidáns tulajdonságának ebben van a szerepe, hogy csökkenti a takarmányzsírok oxidációját és a szervezetben az oxidált zsírok károsító hatását. Ezért alkalmas a betegség megelőzésére.
Amióta a gyári keverésű takarmányokba antioxidánst kevernek, az encefalomalacia tömeges fellépésével nem kell számolni.
MIT KELL TUDNI AZ E-VITAMINRÓL?
Megtalálható az állati termékekben, a magvak csíráiban és a zöldtakarmányokban. Gyakorlati szempontból jelentős az a tény, hogy amíg a magvakban stabil állapotban marad, addig az őrleményekben a szárított zöldtakarmányokban a levegő hatására hamarosan tönkremegy.
A rosszul tárolt, megpenészedett magvakban és a takarmány avasodása során ugyancsak megsemmisül.
AZ E-VITAMIN ÉLETTANI JELENTŐSÉGE
 Antioxidáns hatása van, ami azt jelenti, hogy megakadályozza a telítetlen zsírsavaknak a szervezeten belüli oxidációját és a peroxid-képződést.
 Jelentős szerepet játszik az állatok szaporodásában, ezért antisterilitásos vitaminnak is szokták nevezni.
 Az E-vitamin hiánya csirkékben az erek megbetegedéséhez vezethet. E vitamin hiányában ugyanis nő az erek falának áteresztőképessége, és ennek következménye az agylágyulás, azt általános vizenyő (vérzéses diatézis) és tojásokban a fejlődő embrió elhalása.
Az agylágyulásról már volt szó, de milyen tünetekben mutatkozik a csibék általános vizenyője (Exudativ diatézis)? Többnyire az 1-3 hetes csibeállományokban lép fel és súlyosabb esetben a megbetegedések aránya elérheti akár a 20 százalékot is.
A betegséget az váltja ki, hogy a hajszálerek fala áteresztővé válik, az onnan kilépő folyadék pedig többnyire a hasfal bőre alatti kötőszövetben halmozódik fel.
A beteg csibék étvágytalanok, felpuffadnak, testalakjuk pedig gömbölydeddé válik, nehezítetten lélegeznek, és fokozott szomjúságérzetet mutatnak. A vizenyő akár órák alatt kifejlődhet, és sok esetben halálhoz vezet, de a túlélő csibék is visszamaradnak a fejlődésben. Gyógykezelésül a takarmánycsere mellett szelén adagolásával lehet a bántalom kialakulását meggátolni.
 Az E-vitamin hiánya folytán az izmok anyagcseréjében fellépő zavar izomelfajulást idézhet elő, mely rendszerint igen gyors lefolyású betegség, és leginkább a kacsákban észlelhető.
Előbb csak mozgászavarok tapasztalhatók, majd ezeket gyorsan követik a bénulásszerű jelenségek is, melyek fellépése után a betegek többsége hamarosan elpusztul.
Gyógykezelésül és megelőzésül ez esetben is a takarmány vizsgálata elsőrendű feladat, de a szelénsók adagolását ennél a kórformánál is megkísérelhetjük – természetesen az állatorvos útmutatása alapján.
 Egyes kutatók úgy találták, hogy az E-vitamin kiegészítés kapcsán nőtt a naposcsibék patogén Escherichia coli törzsekkel szembeni ellenállóképessége. Ezt egyrészt a fokozott ellenanyag-termeléssel, másrészt pedig az aktívabb fagocitózissal magyarázták.
Felvetődik a kérdés, hogy valójában mi is az a fagocitózis. Egészen röviden szólva az úgynevezett falósejtek, fagociták megjelenése a vérben, a szövetekben stb., melyek bekebelezik a kórokozó baktériumokat.
 Az E-vitaminnak szerepe van a sejtlégzésben, részt vesz a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok anyagcseréjében, az ásványisó- és vízforgalomban.
 Az E-vitamin serkenti a növekedést, hiánya esetén lelassul a fiatal állatok fejlődése.
Az előbbiekben olvashattuk, hogy néhány E-vitaminhiánnyal összefüggő betegség szelén adagolásával gyógyítható! A szelén és az E-vitamin kölcsönhatással vannak egymással. A kutatók rájöttek arra, hogy az E-vitamin hiánybetegségek nagy csoportja szelénsókkal megelőzhető. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a teljesen szelénmentes diéta esetén még az E-vitamin sokszoros adagja sem pótolja teljesen a szelént, ugyanakkor bizonyos mértékig a kölcsönhatás fordítva is igaz. Az E-vitamin jelenlétében a szervezet sokkal gazdaságosabban, hatékonyabban tud gazdálkodni a szelénnel, míg az E-vitamin hiánya esetén a szelénszükséglet fokozódik.
A szelénről ezúttal elöljáróban csak annyit, hogy a háziállataink számára nélkülözhetetlen nyomelem, mely hiánya nemcsak a baromfiban de más háziállatainkban is kóros elváltozásokat hozhat létre (báránybénulás, borjak fehérhús-betegsége, sertés izomelfajulása stb.).
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2011. májusában.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése