A kutya galandférgessége

MIÉRT KELL A KUTYÁT FÉREGTELENÍTENI?

GALANDFÉRGESSÉG

Előbbi Lapszámunkban – Olvasónk kérdésére válaszolva – elmondtuk, hogy társállataink, a kutyák, macskák milyen széles körben fertőzöttek a különféle parazitákkal (orsóférgek, galandférgek stb.), melyek nemcsak a fertőzött állatok egészségét veszélyeztetik, de a környezetüket is. Ugyanakkor, mint zoonózisok, az embert is megbetegíthetik.

A kérdésekre reflektálva arra is felhívtuk a figyelmet, hogy – amennyiben csak kevés számú féreggel történt a fertőződés – az állat semmiféle betegségre utaló tünetet nem mutat, ugyanakkor a féregpeték óriási tömegét ürítve súlyosan veszélyezteti a környezetét.

Mindebből pedig az a következtetés vonható le, hogy egészségünk érdekében minden kutyát (már a kölyökkutyákat is) az előírás szerint kezelni kell valaminő széles hatósugarú féreghajtó szerrel, melyek vény nélkül kaphatók az állatpatikákban.

A KUTYA GALANDFÉRGESSÉGE

Nagyon gyakran azzal a panasszal keresik meg a gazdik az állatorvost, hogy a kutya bélsarában rövidebb-hosszabb „pántlika-gilisztát” találtak, máskor az a panasz, hogy a kutya állandóan dörzsöli a végbéltájékát, „szánkázik”. De két olyan eset is volt a közelmúltban, amikor az ember májában a kórházban találtak hólyagféreg-tömlőket (egyik esetben olyat is, amelyik már elmeszesedett), és miután ezeket a súlyos klinikai tünetekkel járó, többnyire műtéti megoldást igénylő bántalmakat a kutyától származó galandférgek lárvaformái okozták, a kórházban hívták fel a kutyáik esetleges galandférges fertőzöttségére a tulajdonosok figyelmét.

Kiderült, hogy a kutyáik gazdája egyik esetben sem észlelt semmiféle kóros tünetet a kutyákon, a féreghajtás után azonban azokból valóban ürültek galandférgek is. Az elmondott esetek beszédesen bizonyítják, hogy a fertőzött állatok milyen komoly veszélyt jelentenek a környezetükre és az emberre is.

MI OKOZZA?

A galandférgek szalagszerű, ízelt laposférgek, melyek a megtapadásra alkalmas fejből (skolex) és az ebből kisarjadzó ízekből állnak. A fejen vannak a szívókák és a horgok, az ízekben pedig a peték.

Az érett ízek a láncolatról időnként leszakadnak és kiürülnek, majd helyüket a skolexből újra kisarjadzó és fokozatosan növekedő újabb ízek foglalják el. Az ízek tehát a fajfenntartás céljából szüntelenül nőnek, leválnak és ürülnek.

A galandférgek különböző hosszúságúak. Egyesek 3-4 ízből állnak, és alig néhány milliméteresek, mások azonban több ezer ízből tevődnek össze, és több méter hosszúságúra is megnőnek.

A fertőzésre alkalmas peték felvétele után az emésztőcsőben a burkaiból szabaddá vált ún. onkoszférák behatolnak a nyálkahártyák mélyébe, majd a véráram vagy a nyirokkeringés útján végleges helyükre kerülnek (máj, tüdő, agy, szív, hashártya stb.), ahol kifejlődnek a fertőző lárvák, a hólyagférgek, melyek a skolexet tartalmazzák.

Az úgynevezett hólyagférgek általában valamilyen köztigazdában fejlődnek ki, majd e hólyagokat tartalmazó szervezet elfogyasztja a kutya, és annak vékonybelében kifejlődik az ivarérett galandféreg, mely hamarosan megkezdi a peték ürítését.

NÉHÁNY GYAKORIBB GALANDFÉREG ÉS KÖZTIGAZDÁIK

A sertés és a juh májában indulnak fejlődésnek, majd mintegy két hónap alatt ezekben az állatfajokban, azok hasüregében akár diónyi nagyságú hólyagférgekké fejlődnek a másfél-három méter hosszúságú TAENIA HYDATIGENA hólyagférgei.

A nyúl hasüregében fejlődik hólyagféreggé a fél-egy méter hosszúságú, fogazott szélű láncolatot alkotó TAENIA PISIFORMIS.

A juh és a szarvasmarha agyában fejlődik hólyagféreggé és az állatok jól ismert kergeségét okozza az ugyancsak fél-egy méter hosszúságot is elérő TAENIA MULTICEPS nevű galandféreg.

Ez a hólyagféreg az emberben is kifejlődhet, ami katasztrofális következményekkel járhat.

A TAENIA SERIALIS, mely hossza 20-70 cm ugyancsak megbetegítheti az embert is. Köztigazdái a nyúlfélék és egyéb rágcsálók, de olykor más emlősállatok is.

Ezúttal a hólyagférgek az izom közötti és a bőr alatti kötőszövetben alakulnak ki.

A macska leggyakoribb galandférge a mintegy 15-16 centiméter hosszúságúra megnövő TAENIA TANIAEFORMIS, melynek hólyagférge az egér, patkány és mókus májában fejlődik ki.

Nagyon súlyos gazdasági kárt okoz, és ugyanakkor az ember egészségét is nagy fokban veszélyezteti a mintegy 3-6 milliméter hosszúságúra megnövő, ECHINOCOCCUS GRANULOSUS. Fertőző lárvái, a sok-sok skolexet tartalmazó ún. Echinococcus hydatidodus hólyagok a különféle házi és vadonélő emlősök, valamint az ember különböző szerveiben fejlődnek mintegy 5-6 hónap alatt akár diónyi vagy ökölnyi hólyagokká.

Csupán a hólyagférges sertésmájak elkobzásából eredő kár sok millió forint veszteséget okoz évente a vágóhidakon.

AZ EMBER FERTŐZŐDÉSE

Az ember minden esetben a kutyától, helyesebben a kutyából kiürült petékkel fertőződik. A kutya sok helyen bejáratos a konyhába, sőt a szobába is, nemegyszer a gyerekek kedvence.

Az előbbiekben olvashattuk, hogy a féreg utolsó, petékkel telt, alig 2 mm hosszúságú, érett íze az ürülékkel távozik az állatból. Sokszor azonban ez nem esik le a földre, hanem odatapad a kutya végbelének a tájékára és ott viszkető érzést kelt. Az állat dörzsöli, nyaldossa, harapdálja a testrészét, miközben a szétmálló peték (többek között) odatapadhatnak akár a kutya orrára is. A kutya megnyalja a gyereket és egyúttal a petéket átragasztja játszótársára.

De az ember megfertőződhet a kutya szőrére tapadt petékkel – egyszerűen a kutya simogatásával is.

Az ember emésztőcsövében is az emésztőnedvek segítségével szabadulnak ki a petékből az onkoszférák, majd a vérárammal a legkülönfélébb szervekbe kerülhetnek (májba, vesébe, hasnyálmirigybe, agyvelőbe, csontokba), majd miután ott kifejlődnek a hólyagok, e szervek súlyos megbetegedését idézhetik elő. Az előbbiekben olvashattunk ilyen megbetegedésekről Olvasóink tudósításában is.

Milyen tüneteket okoz? Az embernél többnyire a májban fejlődnek a ciszták (hólyagok), ahol akár évtizedekig lappanghatnak anélkül, hogy panaszt okoznának. Végül azonban hasi fájdalmat váltanak ki, vagy terimeként tapinthatók. Az epeutak összenyomásakor pedig többek között sárgaság alakul ki. Ha a ciszta az epeútba, hasüregbe vagy a tüdőbe kerül, láz, csalánkiütés és súlyos allergiás reakció léphet fel, ami akár halált is okozhat. A máj folyadékkal telt cisztái komputer-tomográfia vagy ultrahang vizsgálattal ismerhetők fel.

VÉDEKEZÉS

1) A kutya fertőződését a legegyszerűbben úgy akadályozhatjuk meg, hogy pl. sertésvágások során azokat a szerveket, melyeken hólyagok vannak, nem adjuk a kutyának, hanem gondosan megsemmisítjük.

2) A kutyát hatékony féreghajtóval kezeljük, majd az ürüléket gondosan megsemmisítjük.

3) Megakadályozzuk a fogékony állatok, vagyis köztigazdák fertőződését, vagyis hogy ezek az állatok hozzájussanak a kutyák által ürített galandféreg-petékhez.

4) Vannak olyan országok, ahol nagyon szigorúan veszik a kutyák ürülékének az eltávolítását6 a közterületeken! Elhanyagolása esetén igen komoly büntetést szabnak ki.

5) A kutyát simogató ember, az azzal játszadozó gyermek mindig ki van téve a fertőzés veszélyének. E foglalatosság után mindig gondosan kezet kell mosni! Amint olvashattuk, a kutya galandférgessége veszélyes zoonózis. Előzzük meg a bajt!

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2012. áprilisában.)