A Glasser-féle betegség

SÚLYOS VESZTESÉGET OKOZHAT A GLÄSSER-FÉLE BETEGSÉG

A malacok savóhártya és izületgyulladás kórképében mutatkozó betegsége, mely előbb csak a stressznek kitett fiatal malacokban lépett fel, mára azonban a sertések egyik legjelentősebb bakteriumos bántalmává vált az egész világon (LEMAN, 2006).

A bántalom okozta veszteség abban nyilvánul meg, hogy a sertésállományban, főként az 5-8 hetes (választott) malacok között növekszik az elhullás, romlanak a termelési mutatók és növekszenek a termelési költségek, melyek meghatározzák a sertéstartás eredményességét.

MI OKOZZA?

Ezt a fiatal malacok lázas általános tünetekkel, a savóshártyák, az izületek, sőt esetenként az agyburok heveny savós gyulladásával lezajló, világszerte előforduló betegséget egy rövid pálcika alakú, Gram-negatív bakterium, a HAEMOPHILUS PARASUIS okozza.

A haemophilusok ellenálló-képessége kicsi, csak a velük fertőzött egyedek nyálkahártyáin maradtak tartósan életben. A környezetben beszáradva 24 óra alatt, nyálkás váladékokban pedig néhány nap alatt elpusztulnak. A szokásos fertőtlenítő oldatokkal perceken belül elölhetők.

A bántalmat Glässer betegségnek is nevezzük, mert 1910-ben ő írta le először a betegséget.

A KÓRFEJLŐDÉS

A H. parasuis a sertésállományokban széleskörben előfordul az állatok felső légutainak a nyálkahártyáján. A betegség többnyire a fiatal malacokban hajlamosító hatások, így a megfázás, szállítás, falkásítás stb. után jelentkezik. A fertőzés rendszerint aerogen (belégzés) útján történik.

A H. Parasuis Gram-negatív, a 15 különböző szerotípusa különböző virulenciájú. Különböző a virulencia a szerotípusok között, de még szerotípuson belül is. Csak sertésekben fordul elő (Glässer, 1910).

A kórokozó a légutakban szaporodik el, majd innen szétszóródva eljut a savóshártyákba, az izületekbe és gyakran az agyvelőbe is, ahol savó és fibrin kiválásával járó polyseuritist (savóshártyák), polyarthritist (izületek) és meningitist (agyburokgyulladást) idéz elő.

TÜNETEK

A lappangási idő többnyire 5-7 nap. A betegség rendszerint heveny formában zajlik le. A malacok étvágytalanok, hőmérsékletük 40,5-42°C-ra emelkedik, egyesek nehezítetten lélegeznek, köhögnek.

Az izületeik megduzzadnak, melegek és fájdalmasak, emiatt az állatok sántítanak, tipegve, fájdalmat jelezve és csak nógatásra mozognak.

Az agyburok megbetegedésének jeleként a bőr túlérzékenysége, nyugtalanság, görcsök és nystagmus (szemrezgés) jelentkezhet.

A betegek jelentős része 2-5 nap alatt elhullik. Az enyhébben megbetegedettek meggyógyulhatnak, illetve bennük a betegség idülten zajlik.

MIT LÁTUNK A BONCOLÁSKOR?

A kórbonctani képet a mellhártya, a szívburok, a hashártya, az izületek és az agyburkok, savós fibrines gyulladása jellemzi. A testüregekben gyakran megszaporodott mennyiségű folyadékot találunk, melyben fibrincafatok vannak és ilyenek fedik a mell- és hasüregi szerveket is.

ORVOSLÁS

A betegek gyógyítása bevált a parenterálisan adott antibiotikumok széles skálája (penicillin, tetraciklinek, sztreptomicin, Neomicin, eritromicin, tiamulin, fluorquinolinok stb.) 4-5 napon át.

A betegeket parenterálisan (injekciós formában), az egész falkát pedig ivóvízbe vagy takarmányba kevert antibiotikummal kezelhetjük.

MEGELŐZÉS

A megelőzésben döntő a stresszhatások, főként a megfázás, hosszú szállítás elkerülése illetve csökkentése. Szükség esetén a szállítást megelőzően és azt követően néhány napon át antibiotikumokat tartalmazó takarmányt etethetünk.

A betegség megelőzésére igénybe vehetjük a SUVAXYN M HYO PARASUIS vakcinát, mely 10, 25, 50 és 125 adagos kiszerelésben került forgalomba.

A vakcina aktív immunitást létesít a Mycoplasma hyopneumoniae okozta tüdőelváltozások és a Haemophilus parasuis 4-es és 5-ös szerotípusai által okozott tünetek és elváltozások csökkentésére. Az oltóanyag alkalmazása állatorvosi feladat.

KÓRMEGÁLLAPÍTÁS

Bár a megbetegedés körülményei, a klinikai tünetek és a kórbonctani elváltozások útbaigazítanak, a biztos diagnózis kimondásához bakteriológiai vizsgálatra van szükség.

Van néhány betegség, mely akár hasonló klinikai tünetekben nyilvánulhat meg (Mycoplasmosis, streptococcusok és más gennyesztő bakteriumok okozta izületgyulladások, E. coli /oedemabetegség/, sertésorbánc, Actinobacillus pleuropneumoniae), melyek elkülönítését figyelembe kell venni.

Miután pedig a vakcina egyúttal a sertés Mycoplasma pneumoniája ellen is immunitást ad, röviden ismertetjük ennek a bántalomnak a tüneteit:

A betegség okozója a Mycoplasma hyopneumoniae. A mycoplasmák az emlősállatokban és a madarakban egyaránt előforduló sejtfal nélküli mikróbák, melyek elsősorban a légutak és a tüdő megbetegedését okozzák.

A sertés mycoplasma pneumoniája (tüdőgyulladása) esetén a lappangási idő 10-16 nap. Az állatok átmenetileg lázasak, étvágytalanok, bágyadtak. A legjellemzőbb tünet azonban a száraz köhögés.

A malacok eleinte csak a felriasztás után, később azonban folyamatosan, tartósan köhögnek. A beteg állatok a kielégítő étvágy ellenére is gyengén fejlődnek. A megbetegedési arány magas, az elhullások száma azonban alacsony.

A nehezített légzés, orrfolyás másodlagos bakteriumok által okozta szövődmény miatt kialakuló tüdőgyulladásra utal (VARGA és tsai).

A Glässer-féle betegség megállapítása, a betegség gyógykezelése és megelőzésére teendő intézkedések meghatározása állatorvosi feladat.

Miután azonban a betegség nemcsak nálunk, de világszerte terjedő tendenciát mutat, a tüneteinek a megjelenése során erre a betegségre is gondolni kell, időben gyógykezelni és védekezni, mert a bántalom fellépése nagyon súlyos veszteséget okozhat főként a malacállományban.