Belgium I/2

EGY HÉT BELGIUMBAN 1986. NYARÁN

Rubens "megér" egy bejegyzést

A Rubens-ház a nagy festő tervei szerint épült. Feltétlenül meg kell látogatni! A gazdag patríciusok házaival vetekszik e nagyszerű palota, mely 1610-re készült el, és haláláig itt is lakott a mester.

Maga a kert is elragadó a régi szobrokkal a kis pavilonnal és pergolával, nyitott lugassal. Sokat és szívesen pihent itt a festő.

A házban minden úgy van elhelyezve vagy úgy maradt, ahogyan a művész halálakor volt. Mindenütt szobrok és festmények. A háznak két szárnya van: a baloldali flamand stílusban épült és itt találhatók a lakószobák. A jobboldali szárny már a túláradó barokk jegyében készült, itt volt a műterem is. Az ebédlő ma is olyan, mint a mester életében volt. Nemcsak étkezésre használta, de itt fogadta a barátait is.

A korabeli kandalló duruzsoló lántja még barátságosabbá tehette a nagyszerű otthont és alkotó műhelyt. Az emeleten van a nagy hálószoba és az ágy, ahol 1640-ben 73 esztendős korában elérte a halál a világ egyik legtehetségesebb és sokszor meg nem értett festőjét, az életnek ezt a szenvedélyes igenlőjét.

Nézzük meg közelebbről, ki is volt hát e ház gazdája? Rubens, a nagy flamand festő Köln mellett, Siegenben született 1577-ben. Előkelő antwerpeni családból származott ugyan, de apját protestáns hitvallása miatt kiüldözték az országból.

Amíg körülnézünk a házban, gyönyörködünk a szépmívű bútorokbabn és festményekben, nézzük tovább a ház gazdájának, a halhatatlan piktornak élettörténetét, munkásságát.

Apjának halála után visszatér a katolikus hitre, és családjával együtt hazajön Antwerpenbe. A jezsuitáknál humanista stúdiumokat folytat, de tanulmányait anyagi nehézségek miatt abba kell hagynia és Lelaing grófné apródjává szegődik.

Festészetre irányuló hajlandósága miatt már 14 éves korában egy tájfestő, majd egy zsánerfestő műhelyébe adják, utóbb pedig van Veen tanítványa. Alig 21 éves, és máris mesterként veszik fel a Szent Lukács cégbe. 33 éves korában Olaszországba utazik, hogy a velencei mestereket tanulmányozza. Grecohoz hasonlóan elsősorban Tizianotól tanult. Gonzaga herceg udvari festőjeként főként másolatokat kellett készítenie, ami különösen nagyszerű tanulási lehetőséget biztosított a számára.

42 éves korában nősül, és elveszi Brandt Izabellát, és fejedelmi háztartást vezet. Rövid idő alatt a város és környék legtekintélyesebb festője lesz. Olyannyira elhalmozzák megrendelésekkel, hogy tanítványok seregét kénytelen alkalmazni, közülük a legnevesebb van Dyck lesz. A mesterművek egész seregét alkotja. Darabjait a ragyogó színezés, a formáktól duzzadó, meztelen női testek és a játszadozó amorettek, szárnyas gyermekalakok rózsás húsa, a selymek pompája, a tájképrészek frissessége jellemzi. Mesteri tudás az, mellyel mindent életre kelt. Életében 1500 festménynél is többet alkotott. Ki hinné, hogy ilyen termékeny művészi munkásság mellett diplomáciai küldetéseket is teljesít? Mint diplomata járt Madridban, Párizsban, Londonban, Hágában...