Mongólia I/2c

UTAZÁS MONGÓLIÁBA
Bogdo Gegen, a nagy láma

A templomba érkező hívők kissé kíváncsian, némileg rosszallóan néztek bennünket.

A templomot fal veszi körül, a bejárati pagoda tetején a kiugró ereszek végén a cserép-sárkányfejek kitátott szája kiöntőül szolgál.

S aki már megtette szent kötelességét, elégedetten távozik. Érdekes, hogy inkább az idősebb korosztály látogatja a templomot, és ők elhozzák a kisgyerekeket is.

Amíg búcsúzóul megnézünk néhány képet a kolostorból, szólni kell az utolsó kánról, Bogdo Gegenről, aki előbb ténylegesen viselte az egyházi és világi hatalmat Mongóliában, majd 1922-től a haláláig csak névlegesen.

Amikor beléptünk a Vallástörténeti Múzeum ajtaján, összerezzentem. Az ajtó mellett egy merev arcú, semmibe vesző tekintetű, mozdulatlan férfi ült.

A szemben levő ablakon beeső fénysugár megvilágította aranyos, lakkszerű lárva arcát, vállára boruló köpenyét...

Csak amikor jobban megnéztem, akkor derült ki, hogy egy múmia. Az utolsó Bogdo Gegen lakkozott, aranyozott múmiája ült a trónszéken...

A főpap nem volt igazi jellem, ez már az előbbiek során kiderült. Amikor megnéztük a nagy láma, Bogdo Gegen lakosztályát, elámultunk a nagy gazdagságon. Itt volt arannyal és elefántcsonttal terhes trónsztéke, gyönyörű ruhái és fövegei, az övé és a feleségéi is, minden alkalomra más és más. Rafinált kéjencségére jellemző, hogy hálószobája fala az ágya körül és a mennyzeten is metszett üveggel volt fedve. Első felesége 1923-ban halt meg, és haladéktalanul feleségül vett egy 20 esztendős leányt, akivel 8 hónapig élt házaséletet, mert 1924-ben meghalt a kéjsóvár főpap. Palotáját a halála után bezárták, néhány év múlva múzeumként nyitották meg. Azóta nincsen utóda a trónon.

Meghívást kaptunk egy teára, amíg a főláma az ismertetést tartotta.