Egyiptom I/4

  UTAZÁS EGYIPTOMBA 1988-BAN

A világhírű Egyiptomi Múzeum

A világhírű Egyiptomi Múzeum 1902-ben került a mai helyére, ahol több mint három évezred emlékeit őrzi. Itt találjuk, a Tharir téren, ahol magunk is lakunk. A fáraó kincsesházának is szokták nevezni a hatalmas, kerek kupolájú épületet.

Az óriási hall mögött újabb nagy terem, majd jobbról is, balról is galériák nyílnak erre is, arra is. Végigjárva az jut az eszembe, hogy mi lehetett ebben az országban a Ramszeszek virágkorában, ha 3000 év rablása után még mindig ilyen temérdeknyi értékes holmi hirdeti a régi aranykort.

Az írnok mészkőszobrát látjuk, aki a fáraó után a legfontosabb tisztségviselő. Az írástudó ember nagy tiszteletet érdemlő, fontos hivatású férfiú volt Egyiptomban. Ölében ott a papírtekercs, keze az írás ütemére mozdul. A szemek a rézkeretbe illesztett halcsontból vannak, élethűek.

III. Amenofisz fáraó és felesége Tiji Medinet Habuból elhozott hatalmas szobrát látjuk.

Gyönyörű, még ma is csodálatosan élénk színű falfestmény III. Tothmesz halotti kápolnájából, melyen a szolga itallal kínálja a fáraót.

A falusi bíró szobra az egész világon jól ismert, az egyiptomi művészet egyik maradandó alkotása. Fából készült. Jellemző, hogy nincs idealizálva, ezt bizonyítja a löttyedt toka és pocak is többek között.

És következik a gyönyörű Nefertiti királynő, aki Ekhnaton felesége volt. Aligha akad művelt ember, aki ne ismerné az élénk színekben pompázó előkelő női fejet. Az álmodozó hangulatú arcról nemcsak báj sugárzik, de még értelmet és olyanfajta emberi melegséget is áraszt, ami az akkori egyiptomi művészetből hiányzik.

Házaspár a padkán: a bájos mosolyú asszony mellett törökülésben a törpe Szeneb. Ő volt a ruhatár őrző törpék főfelvigyázója! Ez igen magas rangot jelentett és gazdagságot, állatállománya meghaladta a 60 ezer darabot. Egyiptomban gyakra bíztak a törpékre őrzési feladatot.

Mikerinos piramisépítő fáraó. Jobbján Hathor, a szépség és szerelem istennője, balján pedig egy helyi istenség foglal helyet. Az akkori szigorú hagyományok szerint a király a bal lábával lép előre, a két istenség azonban meg se moccan.

Miután a múzeum csodálatos alkotásai révén bebarangoltuk az egész egyiptomi történelmet - melyből e néhány képpel itt csak egy kis ízelítőt adhattunk - kiültünk kicsit a szomszédban hömpölygő Nílus folyó partjára...