Egyiptom VI/4b

 UTAZÁS EGYIPTOMBA 1988-BAN

Asszuán nagyváros

Kelet nemcsak boltjainak gazdagságában és színpompájában tobzódik, de mindjárt a nagyváros szomszédságában itt van a délszaki vegetáció koncentrált gyönyörűsége, a botanikus kert, mely ünnepi színfolt és nyugalom a milliós város kavarodásában.

Aki először lát trópusi vegetációban kirobbanó kertet, az előtt az Ezeregyéjszaka csodái tárulnak fel. Kettős a feladat: összegyűjteni Egyiptom flóráját, s emellett kitenyészteni az örökös napsugár hatása alatt a virágcsodákat. Az első sikerült! A legkülönfélébb pálmák, fikuszok és mimózák gyönyörű példányaiban gyönyörködünk. A különféle színekben viruló, bódító illatú virágok e koratavaszi napon úgy pompáznak, mint nálunk júniusban. Ez a város tüdeje - mondják az itteniek.

Egy-két szót kell ejteni Egyiptom történetéről. A Nílus termékeny völgyében megtelepedett törzsek ezelőtt 6000 évvel a vadászatról és halászatról áttértek a földművelésre. Felső- és Alsó-Egyiptom egyesítésével igen erős, hatalmas állam keletkezik, de az ókori birodalom piramisépítő fáraóinak korlátlan zsarnoksága gyűlöletet és lázadásokat szül, mely meggyengíti a birodalmat. Átmenetileg ugyan betörnek a nomád törzsek, de utóbb Egyiptom meghódítja Szíriát, Palesztinát és Núbiát. Ekkor jön Nagy Sándor, majd Ptolemaiosz és végül Kleopátra és Napóleon. Mohamed Ali ismét erős államot épít!

Sokat hallani az Asszuáni gátról, ahol az alagutakon 100 kilométeres óránkénti sebességgel tovarohanó víz hajtja a turbinákat.

Másodpercenként 11 ezer köbméter víz áramlik át e helyen, mely teljesítménye a legnagyobb a világon, hogy villanyárammal lással el az országot, az ipartelepeket és magát a fővárost is.

A 3 és fél kilométer hosszú gát 111 méter magasra emelkedik a folyómeder fölé. Míg megépült, 10 millió köbméter földet kellett megmozgatni, a beépített acél meghaladja az 50 ezer tonnát!

Nem hagyjuk el az Egyiptomot anélkül, hogy kirándulást tennénk a Níluson, mely egy csodálatosan szép, de bizony szeszélyes hölgyhöz hasonlít. Előfordult, hogy 180 milliárd köbméter vizet zúdított a keskeny országra elpusztítva maga előtt mindent, lerombolva a gátakat, éhínséget, járványt és mérges kígyókat hagyva maga mötögg. Máskor meg - ha úgy volt kedve - csak kevés, akár 40 millió köbméter vizet engedett a földekre, és a szárazság tette tönkre az országot. Ő okozta az egyiptomi 7 szűk és 7 bő esztendőt!

A Nílus által eláztatott területeken már az ókorban csatornákat ástak, melyeken az áradó víz utat keresett a földekre. Ősszel vetettek, tavasszal arattak. Aratás után a nap vette át a föld munkálatait és leperzselte, kiszárította, féregtelenítette a talajt. Egyiptom földművelői: a Nílus és a Nap. Ki hinné, hogy e csodás vízben nem szabad megmártózni, mert sok apró féreg, Bilharzia van benne. Ezek az apró férgek a bőrön át furakodnak be a szervezetbe, és súlyos betegséget okoznak. Egyiptomban 10 millió ember szenved bilharziózisban.