Egyiptom IV

 UTAZÁS EGYIPTOMBA 1988-BAN

Kézzel gyártott

A papiruszműhelyben megnézhettük, hogyan is készülnek azok a csodálatos papiruszképek, miként készül a növényből maga a papiruszlap, és miként festik rá azokat a gyönyörű ábrákat, melyekből vásárolni lehet.

Mi is az a papirusz? Az ókor legelterjedtebb íróanyaga, a mai papír őse. Úgy készült, hgoy az iszapsás egyiptomi fajtájának vastag szárát a kérgétől megfosztották, majd szalagokra szelték. Ezután a szalagokat keresztbe rakták és összeragasztották. Az alsó Nílus vidékén termesztették a lakók a Cyperus Papirust, mert gyökere emberi táplálék volt, kérgéből kötelet és kosarat készítettek, szárából tutaj, a szár belének vékony szeleteiből pedig papiros készült.

A papiruszokon kerültek elő az ókori mindennapi élet valamennyi szegmensére rávilágító, történelmi szempontból felbecsülhetetlen jelentőségű lelete. Egyiptom romhalmazai között, valamint ókori egyiptomi városok szemétdombjain, s végül emberi és krokodik múmiák borítékaként is számos papirusz került elő.

Találtak leltárakat, nyugtákat, szerződéseket, végrendeleteket, iskolai írásbeli dolgozatokat, de költők és írók műveit is. Hajtogatni nem lehetett, ezért összetekerve tárolták: tekercselték.

Persze a papirusz jelentősége túlhaladta Egyiptom határát, az ókori görög irodalomra vonatkozó ismereteinket is nagy fokban gyarapították a megtalált, korabeli papirusztekercsek.

Az üzemlátogatás után megvendégeltek bennünket és vásárolhattunk a bemutatott termékekből.

Az utcán vagy az utcára nyíló kis műhelyükben szorgosan dolgoznak a kézművesek: a suszter, a lakatos, a szabó, az alabástrom művésze... A szűk udvarok mélyén meglapuló, poros műhelyekben ősi kézműves módszerekkel készülnek a csontberakásos dobozok, színes üvegek és egyéb közkedvelt emléktárgyak.

Néhol gyerekek pörgetik lábukkal a gyöngycsiszoló, esztergályozó szerkezeteket. A rézművesek vésőikkel biztos kézzel vezetik a hatalmas tálakra, kancsókra az arabeszkek csodás motívumait. Egész utcákat foglalnak el az ékszerészek boltjai, ahol a kirakatban már látni lehet a vitrinek szebbnél szebb kézzel készített, művészi igényű arany- és drágakőcsodáit.

Ha betérsz egy üzletbe, még forró teával vagy jéghideg kólával is megkínálnak, és nagyon készségesen megmutatják mindazt, ami a polcokon vagy a pultok rejtekében lapul! Akkor is kedvesek, ha semmit nem vettél - már az érdeklődésed is megtiszteli az igazi, vérbeli kereskedőt.

Megható, hogy milyen serényen dolgoznak ezek a 10 esztendős kislányok a szőnyegüzem szövőszékei mellett. Naponta 4 órában foglalkoztathatják őket. Úgy jár a kezük, mint a motolla. Bámuljuk, csodáljuk és sajnáljuk őket...

A szőnyegkészítés igazi hajáza Kelet! Egyiptom, Perzsia, Törökország, India. Már 4 ezer esztendővel ezelőtt, a fáraók korában is igen fejlett volt a szőnyegszövés. Nagy is a keletje errefelé a szőnyegnek! A mecsetekben mindenütt szebbnél szebb puha szőnyeg borítja a padozatot, de a házaik padlóján, falain is ott díszlik a szőtt remek! Az utcán szintén látni, amint hónuk alatt viszik az igazhitűek az imaszőnyegeiket.

Mutatós, sokféle faliszőnyeg is készül a legkülönfélébb mintákkal. Sok szőnyeg a fáraók világát idézi vagy Korán-idézeteket tartalmaz. Bár a királyi termek falai is dúsan be voltak borítva szőnyeggel, egyetlen egy darab sem maradt meg az ókori időkből, a textília tönkrement.