Belgium I/3

EGY HÉT BELGIUMBAN 1986. NYARÁN

Templomok, a Városháza és a Szépművészeti Múzeum - mindenhol festmények...

A város leggazdagabb katedrálisa, a Szent Jakab templom, mely 1624-re épült fel - 33 esztendőn át, de a tornya mégis befejezetlen maradt, mert elfogyott az építtetők pénze. E templomban nyugszik Rubens is. Sok híres festő alkotása látható bent a gazdag családok ajándékából, mert annak idején sikk volt idetemetkezni.

A Székesegyház legfelső galériájáról csodálatos kilátás nyílt a környezetre, miután 622 lépcsőfokot megmásztunk. A templom építését már 636 évvel ezelőtt, 1350-ben elkezdték. A tornyában 47 harang teljesíti kötelességét, melyek legnagyobbika 8 ezer kilót nyom. Ez is a világ leggazdagabb templomai közé tartozik, számos Rubens-kép függ a falain. Van itt egy fából készült Mária-szobor, amit Mária-ünnepeken közszemlére tesznek ki, és ilyenkor felbecsülhetetlen értékű drágakövekkel díszített arany és ezüst köpönyegbe öltöztetik.

Szép, reprezentatív épület a Városháza, mely 76 méteres homlokzata különféle színű márványkockákból lett gondosan összeállítva. Bizony nem volt olcsó, de ez egyértelműen bizonyítja nemcsak a kor Antwerpenének a tehetősségét, hanem polgárainak pompaszeretetét is. A Városháza 4 esztendő alatt épült fel és 1565-ben került felavatásra.

Ebből az időből valók a csodálatos üvegablakai is. Sorban meglátogatjuk a termeket, gyönyörködünk azokban a pompás freskókban, melyeket Henry Leys ecsetje varázsolt a falakra.

Lépjünk be a tanácsterembe, ahol a polgármester 11 társával ülésezik! Az ülések a legrégibb időtől kezdve és természetesen a mai napig is nyilvánosak.

Lipót, Belgium első királya. A falakról, a monumentális festményekről Antwerpen történelme, a képekről a belga uralkodók tekintenek ránk.

A házasságkötő terem falán függő képen Szép Fülöp és Johanna egybekelését látjuk.

Az olasz Pallavicinit fogadják a város polgárai. Leys a XV-XVI. századi német mesterek stílusában örökítette meg Antwerpen múltjának egyes jeleneteit, a város nagyjait. Ebbe a terembe kerültek azok a falfestmények, amelyek korábban a művész házának ebédlőjét díszítették. E nagyszerű pompa nemcsak a város polgárainak gazdagságát jelzi, de azt is mutatja, hogy a számos viszontagság közepette sem pusztultak el a történelmi emlékek, mint nálunk.

Aki ebben a városban jár, feltétlenül meg kell látogatnia a Szépművészeti Múzeumot. Az óriási palota, amit neoklasszicista stílusban építettek a századforduló idején, többezer nagyértékű műkincset rejt magában. Amíg nézegetjük a képeket, halljuk, hogy a képtárban több termet kizárólag Rubens képei számára tartottak fenn. Itt 38 felbecsülhetetlen értékű műve van. Páratlanul érdekes, művészettörténeti leckével felérő élményt nyújt a mester képeinek és a hozzá készült vázlatrajzoknak a megtekintése.

Az emeleten már a falamand, németalföldi iskolák mestereinek műveit állították ki, de gazdag az olasz, francia és német kiállítási anyag is. A flamand festészet a mai Belgium területének a művészete Németalföld két részre szakadásától 1579-ig, az önálló Belgium megalakulásáig. Flandria kultúrája ebben az időben élesen elkülönült az északi Hollandiáétól. Kár, hogy a villanó fénye rontja a kép élvezhetőségét. Vos, flamand festő alkotása a három kiskutya. Sokáig Rubens mellett dolgozott, különösen vadászélményeket ábrázoló képeivel tűnt ki. Spanyolország számára is szállított festményeket. Brueghel a XVI. századi németalföldi festészet legnagyobb alakja, Rubens barátja volt. Antwerpenben mint udvari festő a legtekintélyesebb művészként tartották számon. Számos paraszti témájú, derűs képet festett páratlan közvetlenséggel és természetességgel, volt aki "parasztfestőnek" nevezte. Ügyvéd, Téli mulatságok című képei is láthatók itt. Krisztus mennybemenetele monumentális festmény, mely Barned van Orley műve. A festőt kortársai a németalföldi Raffaellonak nevezték. Ő volt magyarországi Mária királynőnek (aki II. Lajos király özvegye) és Osztrák Margitnak az udvari festője.

E gazdag város bankárjai is olyan nagy jómódra tesznek szert, hogy még Európa uralkodóinak is ők kölcsönöznek. A város és polgárai komoly vagyona ma is érezteti a hatását a településen.