Athén 1.

4 NAP ATHÉNBAN

Már a magasból megpillantottuk a vörös attikai földből fehéren különböző várost. Páratlan hírét múltjának köszönheti: az ókori Athén Európa egyik legrégibb városa, az európai civilizáció bölcsője. Itt születtek meg azok a társadalmi és politikai formák, azok a  szellemi tevékenységek, amelyek az európai műveltség számára  évszázadokig példaként szolgáltak. Nevével forr össze az ókori demokrácia létrejötte.

A város minden részéről már messziről előtűnik az Akropolisz, a régi királyi székhely, a város központi része.

Meredek lejtőjű mészkő táblahegy, számos forrással, melyek az ókorban nagyon bővizűek voltak.

Mindez azzal járt, hogy az Akropolisz kitűnő mentsvárnak, menedékhelynek bizonyult. A perzsa dúlás következtében sajnos a fellegvár kultúrépületei elpusztultak.

Utóbb az ókor nagy szobrászainak, Pheidiásznak és Periklésznek a vezetésével sikerült újjáépíteni. Az Akropolisz fennsíkjának legmagasabb részen emelkedik Aténé temploma. Tulajdonképpen egy fogadalmi templom volt, egy dór építésű remekmű, egy monumentális ajándék. Ezt azért mondom, mert a Parthenont az athéniak a perzsák elleni győzelemért hálából emelték városuk főistenének, Athénének. Teljes egészében márványból épült a keresztény időkben keresztény, a török hódoltság során mohamedán templom.

Az Erechtheion déli oldalán levő csarnok az épület leghíresebb része. A kariatida csarnok az Akropolisz központi kultúrhelye. 

Ez különböző istenek számára készült, mint a tenger-, a kovácsisten, a mítikus királyok és így tovább.

A csodálatosan szép kis templom tetejét magas talapzaton álló kb. 2 méter magas leányalakok, a kórék tartják.

Előbb külön engedélyt kellett kérni, hogy a Dafni kolostort megtekinthessük, hisz a kolosotorok külön köztársaságot alkotnak. Egyszeriben egy más világba csöppenünk, ahol még a bizánci naptár járja, mely 13 nappal kullog a mienk mögött.

Kukkantsunk be a múzeumba és ízelítőül nézzünk meg néhány csodálatos műremeket a régi görög művészet kincsesházából. Lovagló gyermek az időszámításunk előtti második századból.

Hermész szobra az i.e. IV. századból. A nagy Zeusz isten fia volt ő a mitológia szerint, aki a halottakat kísérte le az alvilágba. A kereskedők, tolvajok és szónokok pedig védőszentjüknek tekintették. Hogy miért éppen e 3 fogalalkozási ág? Ki tudja? Vagy talán mégis...

És íme az ókori modell, a gyönyörű istennő, Aphrodité a szerelem istene, Érosz és a kecskelábó, szőrös pásztoristen, Pan társaságában. Különös ízlésről tanúskodik a társaság összeválogatása...