KOLUMBIA
Városi sétánk alatt kirabolták az útitársainkat
Serényen dolgoznak az utcán a topánkák művészei. Hosszú sort alkotnak egymás mellett. Nagy hozzáértéssel, hangtalanul, szorgosan tevékenykednek, tisztítják, kenik, fényesre kefélik a cipőket. Kis ülőkéjük mellett a kellékek, kefék, többféle kenőcs - ahogy azt a cipő színe és állaga megkívánja. És a fényesítő kendők! Minden, ami a cipő újjászületéséhez szükséges... hogy a pár garasért a vevő megelégedett legyen.
Elgyönyörködünk a spanyol időkre emlékeztető, dekoratív koloniális erkélyeken és a régi házak virágokkal teli patióin.
Miközben a városban sétáltunk, két útitársunkat rabolták ki: egyiküknek a táskáját metszették fel, a másiknak pedig a vállán levő szíjat vágták el, melyen a táska függöt. A táskát felkapták és elszaladtak vele. Villámgyorsan és tökéletesen dolgoznak. Egy budapesti sebészorvosnak a pénztárcáját vették ki a zsebéből. Csak akkor vette észre, amikor fizetni akart. Mivel semmi pénze nem maradt, kölcsönt kért, amiből a továbbiakban utazott.
A közbiztonságról talán még egy szót!
- A város szélén emelkedő hegyen áll a Mária-templom, ahol 6 pap látta el a szolgálatot. Sorban kiöregedtek, már az utolsó is meghalt. Senki nem akart idejönni, az utánpótlás elakadt. A templom és a paplak ma is üresen áll, illetve rablók tanyája lett. A közelmúltban két bátor rendőrtiszt felment, hogy "kifüstölje" a rablófészket. Megbuktak! Fegyverüket, uniformisukat, autójukat de még az alsóruhájukat is elvették a banditák, és szégyenszemre alsónadrágban jöttek le a hegyről - meséli a történetet a vezetőnk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése