TUNÉZIA TURISTAPARADICSOM
Tevegelésre megyünk!
A sivatag világában az ember legközvetlenebb, leghűségesebb és leghasznosabb segítőtársa a teve. A háziasított jószág felsőfokon alkalmazkodott a sivatagi körülményekhez. Az emberrel évszázadok óta kapcsolatban áll, és ez a kapcsolat lényeges eleme az afrikai és közel-keleti nomád népek életének.
A dromedárok, az egypupúak mindenekelőtt teherhordó állatok, de tejük, húsuk és gyapjuk miatt is hasznosak. Arról híresek, hogy igen hosszú időt képesek (akár 10 napot is) ivás nélkül kibírni, ami bizony sivatagi körülmények között nagyon hasznos, mondhatnám életmentő tulajdonság.
Megpróbáltuk, hogyan kell tevegelni. Először is le kell ültetni a tevét oly módon, hogy a kötőféket erőteljesen a föld felé húzzák. Ekkor az állat térdben megbicsaklik, és majdnem orra bukik. A térdre esés után bizonytalan helyzet nem tart sokáig, mert hamarosan megcsuklanak a hátulsó lábai is, és az állat a földre huppan. Ekkor felülünk a hátára, és jól megkapaszkodunk, mert felálláskor ugyancsak tartani kell az egyensúlyt a nagyfokú előre majd hátra lendülés során. Hát ezt a szabályt nem tartottuk be, és lefordultunk a tevéről a puha homoktengerbe, melyből ugyan a tapasztalatszerzésen kívül más bajunk nem történt, minthogy az arabok jót derültek rajtunk. Másodszorra már teljes biztonsággal ültünk fel és biztonságosan tevegeltünk a cél felé.
Itt már nagyobb választékban kínálták a sivatag rózsáit, melyekről az előbbiek során már szót ejtettünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése