Miért pusztulnak el a kiskutyák?

MIÉRT PUSZTULNAK EL A KISKUTYÁK?

A levél S. Jánostól érkezett Siófokról. „Tisztelt Doktor úr! Nagy bosszúság ért, mert az értékes fajtatiszta rottweiler fajtájú szukakutyám kölykei 3 napos korukban különösebb előzmény nélkül elpusztultak. Különösen bosszant, hogy az előbbi ellése során is ugyanígy jártam. A szuka egészségesnek látszik, és a két alkalommal más-más kannal történt a fedeztetés. Legyenszíves megírni, hogy mi lehetett a kölykök hirtelen halálának az oka?”

Tisztelt Olvasónk! A körülmények alaposabb ismerete nélkül arra nem tudunk választ adni, hogy esetében mi lehetett a kiskutyák elhullásának az oka, hisz a pontos diagnózis felállításához sokszor még a boncolási kép sem ad biztos választ, hanem gyakran kiegészítő laboratóriumi vizsgálatra is szükség van az esetleges bakteriumos vagy vírusos fertőzés megállapítására. Bizony már az első esetben is ily módon lehetett volna tisztázni a kölykök halálának az okát.

Annyit előre kell bocsátani, hogy a szakemberek az ún. kölyökhalált a kutyatenyésztés legaktuálisabb problémái között említik. Németországi és angliai adatok a kölykök mintegy 20-30 százalékos ilyen elhullásáról adnak számot.

Az ún. kölyökhalál számos okból bekövetkezhet.

NEM FERTŐZŐ OKOK

1.) A magzati fulladás közvetlenül a szülés után lép fel. Leggyakoribb oka a szülés elhúzódása, fájásgyengeség, nehéz ellés és a magzatvíz belélegzése folytán kialakuló oxigénhiány.

2.) A kölykök kihűlése. Meglehetősen gyakori oka az elhullásnak. Az újszülöttek testhőmérséklete ugyanis hideg környezetben és padozaton igen gyorsan a normális alá csökken. Ezért van igen nagy jelentősége – főleg az élet első heteiben – a megfelelő környezeti hőmérsékletnek és az olyan padozatnak, amely nem hővezető.

3.) Az ún. eléhezés. Akkor kell számolni az elégtelen táplálék felvételével, ha az anyaállatnak nincsen elegendő teje, vagy amikor túl népes az alom és nem jut minden újszülöttnek elegendő tej. Azonban akkor sem szopnak a kölykök elegendő tejet, ha valamilyen oknál fogva megbetegszenek.

Mi vezethet a tejtermelés csökkenésére vagy akár a teljes elapasztására? Mindenekelőtt az anyaállat súlyos magas lázzal járó megbetegedése, „gyermekágyi” zavarai, az emlőgyulladások stb.

Ugyancsak a tejtermelés elmaradásával jár az emlőmirigyek hiányos kifejlődése, mely örökletes bántalom.

4.) Szintén itt kell megemlíteni a tej visszatartását, mely különösen ideges vagy zavaró környezetben tartott szukánál figyelhető meg. Tejvisszatartásnál nyugtatók applikálása, a kíméletes és segítőkész bánásmód valamint oxytocin gyakori adása vezethet eredményre. Nagyon fontos, hogy a kölykök 12-24 órán belül magas ellenanyag-tartalmú föcstejhez jussanak. Tudvalévő, hogy a kutyakölykök az immunglobulinok (= ellenanyag hatású fehérjék) 90-98 százalékát a kolosztrumon keresztül kapják meg.

5.) Nem fertőző oktanú hasmenés! Leggyakrabban a mesterségesen táplált újszülötteknél fordul elő. Gyakran a tehéntej váltja ki ezeket a hasmenéseket. Ennek az a magyarázata, hogy a tehéntejben levő telítetlen zsírsavakat és a viszonylagosan nagyarányú tejcukrot a kutyakölykök csak nehezen emésztik meg. Az anya nélküli felnevelés különféle tápszerekkel lehetséges.

Más fajok teje gyakorlatilag alkalmatlan a kölykök táplálására. A kutya tejének összetételét még leginkább a juhtej közelíti meg, ugyanis az egyes energiaforrások és tejösszetevők arányát tekintve a juhtej közel áll a kutyatejhez. Jobb híján akár a mélyhűtőben tárolva alkalmas lehet a kölykök felnevelésére.

6.) A kiszáradás. A kutyakölykök nagyon érzékenyek a folyadékvesztésre. A túlzott száraz környezetben jelentkező fokozott párologtatás, a csökkent folyadékfelvétel (pl. tejhiány) valamint a lázas állapottal és hasmenéssel járó megbetegedések gyors kiszáradáshoz vezetnek. A legkedvezőbb környezeti hőmérséklet a kölykök számára 3 hetes korukig 29-30 °C közötti, ezután pedig 23 °C.

7.) Csak kevéssé ismert a ritkábban előforduló ún. vérzéses szindróma betegség, mely az 1-4 napos kölyköknél jelentkezhet, és testszerte vérzésekkel valamint véres vizelet ürítésével jár. Oka az anyaállat elégtelen K-vitamin ellátottsága. A vemhes szuka Konakion ellátásával a baj megelőzhető.

8.) Az újszülöttkori sárgaság. Egyes A vércsoportba tartozó kanok után lép fel. Valójában genetikai összeférhetetlenségről van szó, mely az apaállat váltásával megelőzhető.

9.) Az ún. mérgező tejszindróma során a 3-14 napos kölykök gyors elhullását a látszólag egészséges, de mégis toxikus anyagokat tartalmazó tej okozza. Főként akkor fordul elő, amikor az anyaállat méhgyulladásban vagy emlőgyulladásban betegszik meg.

Méhgyulladás során a méhben felhalmozódó toxikus fehérje-bomlástermékek felszívódnak a véráramba, majd a tejbe is bejuthatnak. Emlőgyulladásnál pedig a tejben levő baktériumok és méreganyagok okozzák az alom pusztulását.

10.) A vérszegénység vas- és rézhiány következtében alakul ki, mely általában az egész alom kiveszéséhez vezet. A bántalom az anyaállat megfelelő vas- és rézellátásával megelőzhető (pl. LAVET multivitamin tabletta stb.).

BAKTÉRIUMOS FERTŐZÉSEK

Amikor az anya és a kölykök ellenálló-képessége a hiányos táplálás és a nem megfelelő higiéniás viszonyok következtében lecsökken, könnyen bekövetkezhet a baktériumos fertőzés.

Melyek a leggyakoribb kórokozók? E. coli, a streptococcusok és staphylococcusok, a Bordatella bronchiseptica és a klebsiellák.

Hogyan történik a fertőződés? Bekövetkezhet a szülőútban a szülés folyamán, az ellés után pedig a fertőzött tejjel. Amint arról már az előbbiek során szó esett, az anyaállat méhgyulladása vagy emlőgyulladása során toxikus anyagok juthatnak a tejbe. A szennyezett környezet ugyancsak kiválthatja a fertőzést. A fertőzött magzatok többnyire 1-2 napos korban hullanak el.

Milyen tüneteket észlelhetünk a kölykökön? Gyakran megfigyelhető a kölykök sírása, alacsony testhőmérsékletük, étvágytalanságuk, elesettségük, hánynak, nehezített a légzésük, kiszáradás, olykor csapzott szőrzet tapasztalható náluk.

Megelőzés: A tenyészállatok tartási körülményeinek és ellési higiéniájának a javítása. A külső nemi szervek és az emlők tisztán tartása, valamint az újszülöttek köldökének fertőtlenítése (Betadine stb.).

VÍRUS OKOZTA ELHULLÁSOK

Mindenekelőtt az ún. fertőző kölyökhalált, a herpesvírus-fertőzést kell megemlíteni. A herpesvírusos fertőzés rendszerint az alom heveny lefolyású betegségét és hirtelen elhullását okozza. A magzatok fertőződése már a méhen belül is bekövetkezhet. Ilyenkor a kiskutyák már kezdettől fogva alig vagy egyáltalán nem szopnak, és 1-3 nappal a születésük után elhullanak. A fertőződésre természetesen később is sor kerülhet.

A fertőzött vagy a tünetmentesnek látszó vírushordozó anyaállatok ugyanis a nyálukkal, orr- és hüvelyváladékukkal bőségesen ürítik a vírust, amely elsősorban a bélcsatornán át vagy a légutakon keresztül jut a szervezetbe. A lappangási idő 8-10 nap, a megbetegedés és az elhullás az élet első 2 hetében gyakorlatilag 100 százalékos.

Milyen tüneteket látunk? A születéskor vagy röviddel az után fertőződött kölykök a szopást a születésük után néhány nappal abbahagyják, legyengülnek, szinte állandóan sírnak, esetenként hasmenés és idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, majd rövidesen elpusztulnak. Későbbiekben fertőződött kölykök már csak enyhe tünetekben betegszenek meg, viszont életük végéig vírushordozók maradnak. Jelenlegi ismereteink szerint megfelelő gyógykezelési eljárás nem áll rendelkezésre.

Egyéb vírusos betegségek is megtámadhatják a kiskutyákat akár már a szoptatási idő alatt is, hogy csak a leggyakoribbakat említsem: a parvovírusos bélgyulladás, a vírusos májgyulladás, a szopornyica stb.

Amennyiben valaminő vírusos bántalomban megbetegszik a kiskutya, a legjobb hozzáértés és lelkiismeretes kezelés esetén sem sikerül mindig megmenteni.
(Dr. Radnai István, 2010. augusztus)